A városi áruáramlatok a teljes forgalomhoz képesti 10-15%-os részaránya, valamint lebonyolításuk – elsősorban forgalmi és térbeli zsúfoltságból adódó – technikai nehézségei egyre sürgetőbb igényt támasztanak hatékony citylogisztikai koncepciók kialakítására. Ennek alapja a „hagyományos”, feladási helyek szemszögével ellentétes szemlélet kialakítása. A leadóhelyek szempontjainak előtérbe helyezése lehetőséget ad az olyan problémák csökkentésére, mint a forgalmi utak túlterheltsége, a rakodási gondok és a szennyezés.

Ezek visszaszorítására Róma is tett már lépéseket, ahol dízel vagy benzinüzemi teherautókkal a történelmi központba csak 10 és 11:30 között engedélyezett az áruszállítás. Erre a szűk keretre kíván most megoldást nyújtani az FM Logistic, a zöld logisztika iránt elkötelezett nemzetközi logisztikai szolgáltató. A fenntartható fejlődést támogató csoport most az olasz Mag.Di fuvarozó céggel együttműködve fejlesztette ki a Cityloginnak nevezett koncepcióját.

Koncepció

A rendszer lényege, hogy külvárosi telephelyről hibrid és elektromos járművekkel valósítsa meg a városközpontba irányuló áruszállítást, miközben az önkormányzat „korlátozott forgalmú” területre behajtási engedélyt kibocsájtó szolgáltatáshoz is kapcsolódik.

A koncepcióval, melynek 5 járműve naponta 15 fordulóval 5000 üzletet szolgál ki, 20%-os energia-megtakarítást és jelentős CO₂ és zajterhelés-csökkentést értek el. A járművek valós idejű kontrollját egy dedikált szoftverrel valósítják meg, mely a felrakodástól a szállítási útvonal optimalizálásig felügyeli a teljes ellátási láncot.

A hónapok óta tesztelt projekt már kísérleti fázisba lépett, amely szakasz nyár végéig folytatódik Rómában. A műszaki és pénzügyi sikerektől függően már felmerült a terv egyéb európai nagyvárosokba történő bevezetése is.

Olaszországban egyébként az Interporto di Padova logisztikai szolgáltató központ révén már 2004. óta működik a hasonló koncepciójú Cityporto szolgáltatás. Padova városellátásának lényege ugyanazokon az elveken nyugszik, mint a római tervezett: egy városhoz közeli konszolidációs központból környezetbarát járművekkel szállítják az árut a belváros korlátozott forgalmi övezetei felé.

Természetesen egyéb európai országokban is találkozhatunk már meglévő, városi áruszállítást optimalizáló kezdeményezésekkel. Ilyen például a Drezdában vagy Zürichben közlekedő tehervillamos, az ún. CargoTram. Azonban a Cityloginhoz hasonló, rendszerszintű megoldásokat egyelőre ritkán látunk, de a jelenlegi áruforgalmi igények mentén várható, hogy egyre több városban jelennek meg.

Források:

http://www.scmonitor.hu/logisztika/az-fm-logistic-bemutatja-a-citylogin-t-a-fenntarthato-varosi-logisztika-uj-fogalmat-20150401

http://citylog.kku.bme.hu/publications/mle_evkonyv.pdf

http://kitt.uni-obuda.hu/mmaws/2007/download/Tanczosne_MMA.pdf

Szerző:

Mentés Dorina

2014. szeptemberében a DHL jelentette be távirányítású csomagszállító drónok használatát gyógyszerek kézbesítésére. Az árut 12 km-en keresztül szállítanák az Északi-tenger felett a németországi tengerparton fekvő Norddeichből Juist kis szigetére. A tervek szerint a drónokat legalább hetente egyszer, azokon a napokon alkalmaznák, melyeken a rendszeres komp vagy repülőjáratok nem elérhetők.

Az akár 1,2 kg teherbírású Parcelcopter önállóan végzi a fel-, leszállást, és a repülést miközben nagy távolságú adatkapcsolattal folyamatosan ellenőrzik, továbbá állandó kapcsolatot tart a helyi légifogalmi irányítással. Mindemellett az eszközöket „korszerű érzékelő technológiával” is felszerelték, amely biztosítja az állomásról történő távvezérlést az autópilóta meghibásodása esetén.

Juist szigetét elérve egy kijelölt leszállóhelyen fejezi be az útját, ahonnan már a helyi DHL személyzet kézbesíti a csomagot a sziget lakói vagy turistái részére. A szállítóeszköz a szigetről az akkumulátor cseréje, vagy feltöltése után indulhat vissza a bázisállomásra.

Novemberben a londoni Bizzby Sky-ról hallhattuk, hogy autonóm drón kézbesítési szolgáltatással kísérleteznek, mely egy okostelefon gombjának érintésével teszi lehetővé kis csomagok szállítását. A rendszer célja, hogy az okos készülékek segítségével bárki megrendelhesse magának a saját szállító drónját.

Ennek szükségességét olyan közép-vészhelyzetekben látják, amikor például egyik családtagunk kizárja magát a házból, vagy az ebédre elkészített szendvics marad elhagyatottan a konyhapulton. Ilyenkor áll rendelkezésünkre a Bizzby Sky app,amely segítségével lehetőségünk van drón rendelésére, és az app a szállítás helyparaméterei és az áru típusának beállítása alapján a szolgáltatás árát, illetve a kézbesítési időt is azonnal kiszámítja nekünk.

Decemberben már a DPD Hungária Kft. többségi tulajdonosa a GeoPost SA nemzetközi csomagszállító cég dél- franciaországi dróntesztjéről olvashattunk. A CEEMA (Centre for Autonomous Model Testing and Studies’) központban zajló tesztelésen az Atechsys által kifejlesztett – 4 kg-os csomagot 20 km távolságra szállítani képes – prototípus, sikeresen hajtotta végre az automatizált csomagszállítási feladatokat: a fel- és leszállást, repülést és visszatérést a bázisra.

Ezek után senkinek nem jelentett meglepetést, amikor februárban egy webkereskedelmi óriás két napig drónnal szállította házhoz a megrendeléseket. A speciális kiszállítást egy 340 gramm tömegű teacsomagnál alkalmazták, abban az esetben, ha a megrendelés a drónok hatósugarán belülre esett, így a vevők egy órán belül átvehették szállítmányt.

Ennél meghökkentőbb volt, amikor ugyanebben a hónapban egy szingapúri étterem rukkolt elő egy tervvel, melyben drónokkal segítenék a pincérek munkáját. A Timbre Group étteremlánc azonban nem csak két napra tervezi szolgálatba állítani a repülő szerkezeteket. Év végére éttermenként nyolc drónt alkalmaznának, melyek feladata a konyha és az éttermi rész közötti távolság áthidalása lenne, miközben a felszolgálás továbbra is a pincérek feladata maradna.

A praktikus szállítóeszközök térnyerése tehát megállíthatatlannak látszik annak ellenére, hogy jelenleg még kifejezetten magas beszerzési költség (egy pincérdrón ára 10-20 millió forint) mellé igen kis szállítási kapacitással büszkélkedhetnek. Mindazonáltal létjogosultságuk az anyagmozgatás terén a légi szállítás és a kis helyigény ötvözésével vitathatatlannak tűnik.

Szerző: Mentés Dorina

Források:

http://www.gizmag.com/dhl-parcelcopter-delivery-drone/34001/

http://www.gizmag.com/bizzby-trials-peer-drone-delivery-service/34636/

http://tranzit.hu/cikkek/dron-technologiat-tesztelt-a-geopost-nemzetkozi-csomagszallito

http://www.gyartastrend.hu/logisztika/cikk/dronos_csomagkuldo_szolgalat_kinaban

http://m.hvg.hu/enesacegem/20150220_Itt_az_elso_etterem_ahol_dron_repiti_aszt

A gyűjteménnyel nem titkolt célunk az, hogy a minket követők apróbb fejlesztéseket végezhessenek el a saját raktározási rendszerükben, hiszen egy gördülékenyen működő, modern logisztikai rendszerrel közvetlenül hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érhető el!

#1 tipp:
Az állványrendszert, illetve a tárolandó árukat lássuk el jól látható, következetes standard jelöléssel!
Rendkívül fontos a későbbi problémák elkerülése végett, hogy a jelölések minden dolgozó számára egyértelműek legyenek!

#2 tipp:
Készítsünk egy „terméktérképet”, amin szerepel a folyosó-, a rekesz- és a tárolószám is minden termékhez!
Fontos, hogy a jelölések minden dolgozó számára egyértelműek legyenek!

#3 tipp:
A termékeket rendezzük termékcsoportokba! Ez történhet a kezelési technológia, a forgalmi adatok, illetve akár a terméktulajdonságok alapján is!
Fontos, hogy az egyes termékcsoportokat egy kompakt rendszerként tároljuk a raktárban!

#4 tipp:
Készítsünk egy térképet a raktárról a rekeszek és a termékcsoportok helyével, és ezt tegyük ki jól látható helyre!

#5 tipp:
A termékcsoportok megkülönböztetésére használjunk eltérő színeket, hiszen ezek mindenki számára megkönnyítik az azonosítást – ezáltal pedig a tanulási idő is rövidíthető!

#6 tipp:
Készítsünk folyamatábrákat, ami megmutatja, hogy hogyan halad végig a termék a rendelésteljesítési láncon!

#7 tipp:
A nagyobb forgalmú termékek a kiszállításhoz közel kerüljenek tárolásra!

#8 tipp:
Zárjuk ki (de legalábbis csökkentsük) a hibázás lehetőségét a rendelés-előkészítésnél! Ne elégedjünk meg az utólagos ellenőrzéssel!

#9 tipp:
Használjunk sztenderd listát azokról a tevékenységekről, amiket el kell végezni a kiszállítás előtt!

#10 tipp:
A kiszállítás előtti utolsó lépcső legyen egy ellenőrző állomás, ahol a mennyiség mellett a dokumentumok kitöltését és a szállítási előírásokat is ellenőrzik!

#11 tipp:
Optimalizáljuk a komissiózási útvonalakat! Segíthetjük ezt a munkát pl. a nehéz és nagy kiterjedésű áruk jó elhelyezésével is, vagy keresztirányú közlekedő útvonalak létesítésével az egyes hosszú folyosók közepénél!

#12 tipp:
Számoljuk a napi forgalmat, az így kapott adatokat pedig a készletek optimalizálására használjunk fel! Fizikai leltárral erősítsük meg az adatbázisból lekérdezhető adatokat is!

#13 tipp:
Legyen kéznél sztenderd lista és folyamatleírás is a beérkező termékek időben történő kezelésének elősegítésére! Ez rendkívül fontos a jó működés érdekében!

#14 tipp:
Csináljunk naponta (vagy akár óránként) egy „eltakarítási” folyamatot, azaz a közlekedő utakról tüntessük el az árukat, hogy azok ne duguljanak be!

#15 tipp:
A komissiózó munkatársak írják alá (valamilyen módon) a rendeléseket, így ösztönözve őket a felelősségre, illetve a kevesebb hibázásra!

#16 tipp:
A legnagyobb hatékonyság elérése érdekében végezzünk rendszeres időközönként teljesítményméréseket, és mindig határozzunk meg normákat!

#17 tipp:
Képezzük ki az alkalmazottakat több feladat ellátására is, így besegíthetnek több helyre is, ha éppen hasznosítható szabad kapacitással rendelkeznek!